vasárnap, július 26, 2009

Új kezdetek

Sziasztok!

Hehe, régen írtam ide... és visszaolvasva a legutolsó bejegyzése... csak annyit mondhatok, hogy jók voltak a megérzések. Valóban készülőben voltak a dolgok.
Mik is történtek azóta? Hát sok minden.
Írok írok, hát írok. Jelen pillanatban várom, hogy teljen az idő, és mehessek a buszhoz. Némedin vagyok. Lassan több mint 3-4 hete itthon lakom, de ennek is vége. Óbudai lakos leszek. Mondhatni panelpatkány. Hú ez szarul hangzik, de nekem soha nem az számított, hogy hol a lakhelyem, csak hogy hol a gépem :D NA jó ez nagyon nem igaz, de vicces, mert a számítógépem adott újra egy kis otthonosságot a 9-10 hónapra elhagyott szobámnak. Most, hogy nincs itt (bátyám gépéről írok) újra idegen a szobám.
tegnap költöztem be az új helyemre. Jónak tűnik. Kedves lakótárs, annál kedvesebb kiscicájával :D Csak a lábamról szállna le a körmeivel, amikor éppen pakolok :D Ajjhajj írhatnék megint sok dolgot, hogy mennyi mindenen átmentem, és hogy mennyi minden változott meg bennem, de azt érzem, hogy sokszor csak az érzések változnak meg, és én mégis nagyon hasonlóan cselekszem.
Na jó ez is megint csak szófosás. És marad is az. Mert unatkozom :D
Tök véletlenül találtam egy jó zenét. Nekem új, másnak lehet hogy nem :D Most a nevük se jut eszembe, de én mondom nagyon jó viking metál :D Nyitott lettem pár új zenére még, de ezek inkább magyar vonatkozású dolgok, amit sokan nem szeretnek.
Ami még érdeks, hogy anno black metal-lal kezdtem. De mostanában már nem vonz úgy. Csak néha fog el az érzés, ami a black metal zene hallgatásával bukkan fel, annyira fura, mert ilyenkor kell az az exrtavagancia, amit anno magaménak tudtam. (höhö, közben megnéztem, hogy jól írtam-e ezt a szót és a lexikon azt írja, hogy: ez különcködés, hóbort) Hóbort? Nem hóbortból vettem fel annakidején bőrnadrágot, nem hóbortból szúrattam át olyan helyeket a testemen, amit mások sokan nem tennének meg. Rengetegen kérdezik, hogy akkor miért? Nem is csak azért, hogy extravagáns legyek. Meg amúgy is bevallom nem szeretem, ha kerek szemekkel figyelnek. Hanem azért mert megtehettem, nem ezért van az élet? Hát basszus ha nekem tetszik egy vas... és csak is akkor ha tetszik, akkor miért ne csinálhatnám meg? Azért mert a társadalomban nem mindenki fogadja el? Hát én ezt tulajdonképpen leszarom. Nem is várhatom el, hogy mindenki elfogadjon olyan dolgokat ami nem szokásos.
Na jó abbahagyom. Ennek nem sok értelme van... max annyi, hogy majd pár év múlva ha meglesz még ez a blog és valami történik velem és visszaolvashatok, akkor majd jól meglepődöm az ekkori magamon. Valahogy az írást jobban szeretem, mint egy fényképet. Többet ad vissza belőlem, mit a fényképek.
A fényképek meg úgyis romlanak az idővel :D látom ahogy kopaszodom. Ahogy öregszem. De az írással azt látom, hogy talán-talán fejlődöm szellemileg, érzelmileg(ne jó azt kétlem :D)

Na legyetek jók! Továbbra sem garantálok sűrűn blogbejegyzést!

Cső!